Etikai kódex

SZERVEZETFEJLESZTŐK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA (SZMT)

ETIKAI KÓDEX

A 2012. évi december 07-i Közgyűlésen jóváhagyott változat

Az ETIKAI KÓDEX, továbbiakban EK célja, hogy támogatást és iránymutatást nyújtson etikai alapelveivel, normáival és értékeivel az SZMT tagjai, valamint a szakma szolgáltatásait igénybe vevő megbízók számára.

Az SZMT minden tagja magáénak vallja, és határozottan képviseli az EK-ban foglaltakat és legjobb tudása, tapasztalatai és a megbízók visszajelzései alapján folyamatosan tesz olyan, az EK-t korszerűsítő javaslatokat, melyek pontosíthatják a tagok kötelességeit a megbízóikkal, kollégákkal s általában a nyilvánossággal szemben.

Az EK tudatosan nem foglal állást egy adott elméleti-szakmai megközelítés mellett, hiszen az ilyen jellegű dilemmák, különbségek természetesek és a szakma állandó fejlődésének, megújulásának alapját jelentik.

Általános cél

A Társaság egy olyan szakmai-emberi közösség, amely a szakmai értékek és az elfogadott etikai elvek és szabályok alapján, a tagok önkéntes közreműködésével, az alábbi célok megvalósításán munkálkodik:

1.1. egészséges, felelősen működő, sikeres szervezetek, közösségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá tagjain keresztül,

1.2. a szervezetfejlesztés eszközrendszerének alkalmazásával terjeszti az emberileg, szervezetileg, társadalmilag fenntartható működés és fejlődés kultúráját és etikáját,

1.3. eszköz- és keretrendszert biztosít a tagok önkéntes kezdeményezéseihez, amelyek a társadalomban hozzáadott értéket teremtenek a szervezetfejlesztés eszközrendszerének használatával,

1.4. elősegíti a tagság és a szervezetfejlesztés iránt érdeklődők szakmai tudásának fejlesztését, a szakma minőségének javítását a tudás megosztása és fejlesztése által,

1.5. képviseli a szervezetfejlesztési szakma érdekeit, hozzájárul a szakma ismertségének, elismertségének, presztízsének erősítéséhez, a szolgáltatás iránti piaci igények fejlesztéséhez,

A Társaság közhasznú tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló közhasznú társaság formájában végzi.

1.6. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.7. A Társaság az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet végzi (1997. évi CLVI törvény 26.§ c) 4. szerint)

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

A fent nevezett közhasznú célt a Társaság hazai és nemzetközi képzések, szakmai műhelyek, konferenciák szervezésével; kiadványok megjelentetésével, kutatások lebonyolításával és szervezetfejlesztést népszerűsítő, azt megvalósító projektek által valósítja meg.

A Társaság rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagszervezetein, illetve azok tagjain és támogatotti körén kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

1.8. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

1.9. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

A szervezetfejlesztés lényege

A szervezetfejlesztés területén iránymutató az alábbi meghatározás.

"A szervezetfejlesztés 1. tervszerű, 2. a szervezet egészére kiterjedő és 3. felülről szervezett törekvés, amely 4. a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5. a szervezeti "folyamatokba" való tervszerű beavatkozás útján, 6. magatartástudományi ismeretek felhasználásával." (R. Beckhard)

 A szervezetfejlesztési megbízás egyaránt vonatkozhat egyénre, csoportra, vagy a szervezet egészére, attól függően, hogy mire van szükség, s hol jelölhetők ki a szakértői kompetencia határai.

 A szervezetfejlesztés a tag és a megbízó megegyezése alapján kiterjedhet folyamatra, de jelenthet válsághelyzetben történő beavatkozást is.

Értékek és etikai alapelvek

Munkánkkal megváltoztatjuk, átalakítjuk az emberek életét, ami kihatással van nagyobb rendszerekre, így a gazdaság fejlődésére és a társadalomra is. Ezért tevékenységünkkel és szolgáltatásainkkal támogatjuk, hirdetjük az alábbi értékeket: fenntartható és felelős működés és fejlődés, minőség, önkéntesség, önállóság, szabadság, felelősség, integritás, önkontroll, önbizalom, kölcsönös tisztelet, tolerancia, bizalom, testi és lelki egészség, részvétel és az emberi jogok.

A szervezetfejlesztési munka során tevékenységünket az alábbi értékek jellemzik:

 szakszerűség és felkészültség

 szakmai igényesség

 tisztesség és korrektség

 körültekintés, megfontoltság

 a kollégák és megbízók megbecsülése

 elkötelezettség

 tartózkodás a hatalommal való visszaéléstől

 titoktartás.

Az SZMT minden tagja köteles magas színvonalú szakmai szolgáltatást nyújtani, tekintet nélkül a díjazás vagy más érdekeltség mértékére.

Gyakorlati vonatkozások

A kódex értékeket, etikai alapelveket tartalmaz, melyeket képviselünk azokban a helyzetekben, melyekkel a szervezetfejlesztés folyamán találkozunk.

Az alapvető kapcsolat a megbízó és a szervezetfejlesztő találkozása, de munkánk során kapcsolatban állunk kollégákkal, más szakterületek képviselőivel, s a nyilvánossággal is.

Javaslataink, beavatkozásaink megváltoztathatják, átalakíthatják a szervezetek és az emberek életét, amelyért felelősséggel tartozunk.

Felelősség a megbízóval szemben

A megbízó autonómiája:

Mint szervezetfejlesztők, felelősek vagyunk saját munkánkért, beleértve annak szervezését, színvonalát, a módszertant és az eszközöket, melyekkel a munka során dolgozunk annak érdekében, hogy segítsük, támogassuk a megbízót egyéni, csoport vagy szervezeti fejlődésében.

Döntéseink meghozatalakor tekintettel vagyunk a megbízó lehetőségeire, teherbíró képességére.

Megadunk minden információt: a beavatkozás céljáról, a szabályokról, a stratégiáról, a szerepekről, a költségekről, a várható eredményekről és a lehetséges kockázatról is.

Tevékenységünkkel lehetővé tesszük a változáshoz szükséges eszközök elérhetőségét a megbízó céljai, értékei, szükségletei és felkészültsége szerint.

Kötelezettségek, keretek, határok:

 Az a döntés, hogy egy szervezetfejlesztési folyamat elinduljon, a megbízó választása és felelőssége.

 Felelősségünk, hogy a döntéshez szükséges információkat megadjuk, és az információk beszerzéséhez szükséges előzetes konzultációt, valamint a folyamat közbeni konzultáció lehetőségét biztosítsuk.

 Meg kell határoznunk, fenn kell tartanunk azokat a határokat, melyeken belül pontosan definiáljuk kapcsolatunkat a megbízóval, jól elkülönítve ezt más kapcsolatoktól. Felelősségünk, hogy ezt a megbízó felé pontosan közvetítsük.

 A megbízóval együttesen vagyunk felelősek a fejlesztési folyamat fenntartásában a megbízás keretein belül.

 A szervezetfejlesztő nem élhet vissza sem a megbízó anyagi, érzelmi helyzetével, sem saját bizalmi pozíciójával.

 Bármilyen elítélhető üzleti kapcsolatba való bevonódás (pl. korrupció) etikátlan.

 Ha a munkakapcsolaton kívül bármilyen más (pl. szexuális) kapcsolat alakul ki a szervezetfejlesztő és a megbízó között, amely a szervezetfejlesztési folyamatot megzavarhatja, a kapcsolat felbontását a szervezetfejlesztőnek kell kezdeményeznie.

 Be kell fejezni vagy korrigálni a munkát, illetőleg a szerződést, ha világossá válik, hogy:

o a megbízónak nincs haszna belőle,

o a szerződésben foglalt célok és feladatok teljesültek,

o a megbízó és szolgáltató értékei, etikai elvei ütköznek,

 Ha olyan konfliktusba keveredünk, mely megosztja a megbízót és munkatársait, törekedjünk annak feloldására, sikertelenség esetén mérlegeljük a munka szüneteltetését.

 A megbízó munkatársai vagy más közreműködők közötti konfliktusok esetén viselkedjünk pártatlanul. Ha kénytelenek vagyunk feladni pártatlanságunkat, tegyük ezt nyíltan, határozottan.

Az információk és a szakértő:

 Minden, a szervezetfejlesztésről szóló - írott, szóbeli - információ pontosan fedje le a szolgáltatás természetét, lényegét, valamint informáljon a konzultáns szakértelméről, ismereteiről, tapasztalatairól.

 A szervezetfejlesztő felelőssége, hogy hívja fel a megbízó figyelmét a lehetséges érdekkonfliktusokra, valamint ragaszkodjon a kölcsönösen elfogadott díjakhoz, s más anyagi természetű megállapodásokhoz.

 A szervezetfejlesztő köteles ragaszkodni a szerződésben, megállapodásban rögzített keretekhez, melyektől csak abban az esetben térhet el, ha úgy véli, hogy ellenkező esetben a megbízó magának, másnak, szervezetének komoly károkat okozhat.

Titoktartás:

 Biztosítanunk kell a titoktartást, így nem használhatunk videó-felvevőt, magnetofont, valamint egyéb megfigyelésre alkalmas eszközt vagy megfigyelésre irányuló tevékenységet a megbízó határozott - lehetőleg írásos - beleegyezése nélkül.

 A szervezetfejlesztőnek fenn kell tartania a titoktartást minden érintett személlyel kapcsolatban, s minden, a szervezetről szóló információra kiterjedően, akár közvetlenül kapta azokat a megbízótól, akár közvetetten jutott hozzá.

 A nyilvánosság előtt, publikációkban, riportokban, s egyéb más módon az események ismertetésében, rögzítésében az érintettel való megállapodás hiányában nem közölhetünk azonosítható adatokat, így biztosítanunk kell a megbízó fel nem ismerhetőségét. Egyéb esetben engedélyt kell kérni tőle, vagy közösen vállalni a publikáció bármilyen fajtáját.

 Szakmai konzultációk, megbeszélések esetén - ha nem kerülhető ki a megbízó kilétének felfedése - a titoktartási kötelezettség kiterjed a konzultáció, megbeszélés résztvevőire is.

 A megbízó előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül róla semmi sem publikálható.

A szervezetfejlesztő szakértelme, képzettsége:

 Az SZMT tagjaitól elvárja, hogy a szakmai kompetenciáik határain belül, előzetes tanulmányaiknak, képzettségüknek és tapasztalataiknak megfelelően gondoskodjanak magas színvonalú szakmai szolgáltatás biztosításáról.

 Informálnunk kell a megbízót a szervezetfejlesztési beavatkozások szükségességéről, valamint, ha elkerülhetetlen, a különböző szakmai területek képviselőinek bevonásának fontosságáról.

 A szervezetfejlesztő felelős saját hatékonyságáért, képességeinek és tudásának szinten tartásáért.

 Ha a szervezetfejlesztő zavaró körülmény hatására - ha átmenetileg is - "megrendül" szerepében, kérjen segítséget, vagy függessze fel, fejezze be a szervezetfejlesztési folyamatot.

Felelősség a személyes fejlődésért:

 Szert kell tennünk alap és célirányos ismeretekre, képzettségre. Rendszeresen fejlesztenünk kell szakmai ismereteinket és készségeinket, valamint tennünk kell személyes fejlődésünk és etikai érzékenységünk érdekében.

 Ha szükséges, kérjünk konzultációt kollégáinktól, hogy követhessük saját fejlődésünket, s minimalizálhassuk saját "vakfoltjainkat".

 A szervezetfejlesztők szükség szerint vegyék igénybe speciális ismeretekkel rendelkező szakértők szolgáltatásait, ha a felmerülő feladat a kompetenciájuk határain túl van.

Felelősség a kollégákkal szemben

 A Társaság tagjai nem aknázhatják alá a más kollégákkal szembeni bizalmat a nyilvánosság előtt.

 A Társaság tagjaitól elvárjuk, hogy nyilvánosság előtt ne minősítsék kollégáikat, munkájuk színvonalát negatívan.

 A fentiek ellenére, ha mégis kifejtené véleményét egy kollégával, társaságával kapcsolatban, az alábbi elveket tartsa szem előtt:

o Amikor ugyanazért a megbízóért versengenek, ne nyilatkozzanak negatívan egymásról!

o Véleményt úgy adhat, ha személyes ismeretség alapján ajánlja egy bizonyos munkával, feladattal kapcsolatban a kollégát, társaságát, "cégét".

o A véleménynek a szakmai feladattal összhangban, kifejezetten szakmai vonatkozásúnak kell lennie. Kerülni kell a szervezetfejlesztő személyiségére vonatkozó vélemények kinyilvánítását.

 Azok, akik egyazon megbízó szervezetnél dolgoznak, fontos, hogy megvitassák a lényeges kérdéseket, történéseket, hogy a lehetséges átfedéseket, konfliktusokat elkerüljék.

 Ha egy tag együtt dolgozik külső és/vagy belső szakértővel, legyenek világos megállapodásaik a felelősség és minden lényeges, a szolgáltatásokat érintő kérdés tekintetében.

 Olyan megbízás esetében, mely egy olyan folyamatban lévő munkára vonatkozik, amit egy másik szakértő tart kézben, az érintett kollégát tájékoztatni kell.

 Olyan megbízás esetében, amikor külön témában, de egymáshoz kapcsolódó tevékenységet folytat két vagy több szolgáltató, működjenek együtt lehetőség és szükség szerint.

 Egyazon megbízónál egy időben dolgozó más szakmai társaságbeli kollégák munkájának véleményezése csak az ő tudtukkal, s munkájuk alaposabb megismerése után történhet.

Kapcsolat a szakértő és a megbízó között

 A szervezetfejlesztő és a megbízó kapcsolatát egy szerződés, megállapodás szabályozza, ami garanciát jelent kölcsönös érdekeik védelmére is. Az Etikai Kódex rövid összefoglalóját javasolt a szerződésekhez mellékelni.

 Nem kötünk olyan megállapodást, mely "erőfölényt" biztosít a megbízást aláíró bármelyik fél számára.

 A szervezetfejlesztő a szakmai, etikai alapelveket betartva a megbízó érdekében dolgozik.

Szerződés

 A tagnak egyértelműen tisztáznia kell a szervezetfejlesztés általános feltételeit, a célokat, a kötelezettségeit, jogait, valamint a megbízó kötelezettségeit, jogait, az anyagi elszámolás módját, a munka terjedelmét, ütemezését, időkereteit.

 Felelőssége rögzíteni a titoktartási kötelezettségét.

 Az SZMT tagságra való hivatkozás esetén a megbízót tájékoztatni kell az SZMT elérhetőségéről is.

A szakmai fejlődés, ismeretek átadása, jogok védelme

 A Társaság tagjai hozzájárulnak az ismeretek terjesztésével a kollégák képességeinek fejlesztéséhez, az új elméletek, eszközök, "felfedezések" megosztásával lehetővé téve a kölcsönös tapasztalatszerzést és tanulást.

 A Társaság tagjai tisztelik a kollégák jogait, s amennyiben egymás írásos anyagait, elsajátított technikáit használni, alkalmazni szeretnék, ezt a kolléga beleegyezése, neve említése, írásos engedélye nélkül nem teszik meg.

 Írásos anyag felhasználása esetén a forrást mindenkor fel kell tüntetni!

Nyilvánosság

 A Társaság tagjai csak mértéktartóan hirdetik és reklámozzák szolgáltatásaikat, akár mint egyének, akár mint egy "cég" tagjai.

 A reklámnak, hirdetésnek a szakmailag releváns, tárgyra vonatkozó információkat kell tartalmaznia, elsősorban

o szakmai tömörülésbeli tagság, alapadatok,

o az iroda nyitvatartási rendje, elérhetőség,

o publikációk, esetleges referenciák.

A Társaság tagjai tudatában vannak annak, hogy munkájuk az egész szervezetfejlesztési szakmára kihatással van. Arra törekszünk, hogy a szervezetfejlesztési szakma az őt megillető bizalmat, megbecsülést nyerje el.

Etikai Bizottság

 Az SZMT Alapszabályának értelmében, etikai ügyekben a Közgyűlés által választott Etikai Bizottság jár el.

 Egy SZMT-tag Etikai Kódexszel ellentétes magatartása miatt panasszal élhet bármely másik SZMT-tag, illetve a megbízó.

 A panasz kivizsgálása és a döntés meghozatala az Etikai Bizottság ügyrendje szerint történik. Ennek során az Etikai Bizottság tagjai kötelesek pártatlanul, elfogulatlanul, körültekintően és igazságosan eljárni.

 Az etikai ügyek megoldásánál minden érintett SZMT tagtól elvárt az őszinte, konstruktív magatartás, amely a megegyezésre, az orvoslásra, a további károk megelőzésére irányul.

 Az etikai Bizottságnak a tag kizárására vonatkozó döntése esetén a kizárt tag a döntés utáni 15 naptári napon belül az elnöknek benyújtott fellebbezéssel a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, amelyet a következő közgyűlésnek tárgyalnia kell.

 Az Etikai Bizottság határozatai a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit az Etikai Bizottságnak kell megteremtenie. Az Etikai Bizottság ülésein született jegyzőkönyvek a cél és az ok megjelölésével a Társaság tagjai számára betekintésre kikérhetők. Az Etikai Bizottság munkájával összefüggő dokumentumokat a Társaság tagjai nem jogosultak nyilvánosságra hozni, kivéve az ezt feltétlenül igénylő jogi eljárásokat.

Kelt: Budapest, 2012. december 07-én