ALAPSZABÁLY

A SZERVEZETFEJLESZTŐK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLYA

A 2014. május 10-i, valamint a 2015. január 16-án megismételt Közgyűlésen, valamint a 2020. június 19-én megtartott Közgyűlésen jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.

Általános rendelkezések

A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága, a tagjai által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint ennek hatályon kívül helyezését követően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.) alapján, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, amely működését a civil tv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai alapján végzi. A Társaság jogi személy.

1. Név magyarul: Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága

Rövidített név: SZMT

2. Név angolul: Hungarian Organization Development Society

3. Székhely: 1065 Budapest, Révay köz 4.

4. Általános rendelkezések

A Társaság működési területe: Magyarország

5. A Társaság célja és tevékenysége

A Társaság egy olyan szakmai-emberi közösség, amely a szakmai értékek és az elfogadott etikai elvek és szabályok alapján, a tagok önkéntes közreműködésével, az alábbi célok megvalósításán munkálkodik:

5.1. egészséges, felelősen működő, sikeres szervezetek, közösségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá tagjain keresztül,

5.2. a szervezetfejlesztés eszközrendszerének alkalmazásával terjeszti az emberileg, szervezetileg, társadalmilag fenntartható működés és fejlődés kultúráját és etikáját,

5.3. eszköz- és keretrendszert biztosít a tagok önkéntes kezdeményezéseihez, amelyek a társadalomban hozzáadott értéket teremtenek a szervezetfejlesztés eszközrendszerének használatával,

5.4. elősegíti a tagság és a szervezetfejlesztés iránt érdeklődők szakmai tudásának fejlesztését, a szakma minőségének javítását a tudás megosztása és fejlesztése által,

5.5. képviseli a szervezetfejlesztési szakma érdekeit, hozzájárul a szakma ismertségének, elismertségének, presztízsének erősítéséhez, a szolgáltatás iránti piaci igények fejlesztéséhez.

5.6. A Társaság tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló egyesület formájában végzi.

5.7. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5.8. A Társaság céljait és feladatait hazai és nemzetközi képzések, szakmai műhelyek, konferenciák szervezésével; kiadványok megjelentetésével, kutatások lebonyolításával és a szervezetfejlesztést népszerűsítő, azt megvalósító projektek által valósítja meg.

5.9. A Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5.10. A Társaság cél szerinti alaptevékenységei, TEÁOR lista:

TEÁOR'08

Megnevezés

9411

Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

9412

Szakmai érdekképviselet

1820

Egyéb sokszorosítás

5811

Könyvkiadás

5812

Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása

5814

Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

5819

Egyéb kiadói tevékenység

7021

PR, kommunikáció

7022

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

7112

Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

7219

Egyéb természettudományos, műszaki kutatás, fejlesztés

7312

Médiareklám

7320

Piac-, közvélemény-kutatás

7430

Fordítás, tolmácsolás

7490

Mns egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

8211

Összetett adminisztratív szolgáltatás

8219

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

8230

Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

8292

Csomagolás

8532

Szakmai középfokú oktatás

8541

Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

8559

M.n.s. egyéb oktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

9499

M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

6. A Társaság szervei:

A Közgyűlés

Az Elnökség

Az Etikai Bizottság

A Felügyelő Bizottság

6.1. A Közgyűlés:

6.1.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és az ügyvezetésen kívül, a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

6.1.1.1. az Alapszabály jóváhagyása és módosítása,

6.1.1.2. az éves beszámoló, - ezen belül az Elnökségnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentése - valamint a Felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása

6.1.1.3. a tagdíj meghatározása,

6.1.1.4. az Etikai Kódex jóváhagyása és módosítása,

6.1.1.5. a Társaság megszűnésének elhatározása,

6.1.1.6. a Társaság tagjai közül az Elnök-képviselő, Társelnök és az Elnökségi Tagok megválasztása és visszahívása,

6.1.1.7. a Társaság a következő évi munka irányelveinek elfogadása,

6.1.1.8. a Társaság tagjai közül az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása

6.1.1.9. a Társaság tagjai közül a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

6.1.1.10. a Mester tagok választása, valamint a Mester tagsági cím visszavonása.

6.1.1.11. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával köt,

6.1.1.12. a jelenlegi és a korábbi Társasági tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelő bizottsági tagok, vagy a Társaság más szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

6.1.1.13. a végelszámoló kijelölése,

6.1.1.14. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, valamint az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

6.1.2. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés a Társaság székhelyén kívül, Budapest közigazgatási határán belül az Elnökség által megjelölt helyszínre hívható össze. Közgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok 10%-a az ok és cél megjelölésével kéri.

Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából,

a.) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b.) a Társaság előreláthatólag nem képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni,

c.) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

6.1.3. A Közgyűlésen a szavazati jogát minden természetes tag csak személyesen, fizikai megjelenéssel vagy online csatornán keresztül gyakorolhatja. Közgyűlésen nem lehet jogi személy meghatalmazottja a Felügyelő Bizottság tagja.

6.1.4. A közgyűlést az Elnökség, a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásban elküldött meghívóval, hívja össze. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére a meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal el kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell: a Társaság nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

Határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyűlést - már az eredeti közgyűlés meghívójában -, az eredeti időpontot legfeljebb 15 nappal követő időpontra újra össze kell hívni. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

6.1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8. napon belül a tagok és a Társaság szervei, az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirendről szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.

6.1.6. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.

A fenti esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

6.1.7. A Közgyűlést - miután a határozatképességét megállapította - az Elnök nyitja meg, és javaslatot tesz a levezető elnök személyére. A közgyűlés megnyitását követően levezető elnököt, 2 tagú szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyv-vezetőt és egy hitelesítőt választ. Az Elnökség napirendi pontokra vonatkozó javaslatát a levezető elnök terjeszti elő, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

6.1.8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a tag az adott ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

6.1.9. A Közgyűlés határozatait szavazással hozza meg, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbség). A közgyűlés nyílt szavazással, személyi ügyekben titkos szavazással dönt. A közgyűlés szükség szerint meghozott ügyrendi határozatával egyéb napirendi pontokban titkos szavazást rendelhet el.

6.1.10. A közgyűlés a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával dönt, az Alapszabály módosításáról.

A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

- a Társaság céljának módosításához,

- a Társaság megszűnéséről, valamint

- egyesülésének és szétválásának elhatározásáról szóló Közgyűlési döntéshez.

6.1.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.1.12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

6.1.13. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét, a csoportos tagok által delegált természetes személyek ugyanezen adatait. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenléti ívre utalással a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az elfogadott napirendet, valamint a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, a határozati javaslatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.

6.2. Az Elnökség:

6.2.1. A Társaság ügyvezetését a Társaság tagjai közül a Közgyűlés által 2 évre megválasztott 5 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői. Az Elnökség két Közgyűlés között a Társaság ügyintéző szerve, szervezi és irányítja a Társaság munkáját.

Az Elnökség tagja, illetve a Társaság képviselője csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

a.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

b.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

c.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, valamint aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll.

d.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

e.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.2.2. Az Elnökség tagjai:

az Elnök-képviselő,

Társelnök, és

három Elnökségi Tag.

A Társelnök és a három Elnökségi Tag a Társaság képviseleti jogot nem gyakorló vezető tisztségviselői.

A Társaságot az Elnök-képviselő önállóan képviseli, általános képviseleti joggal.

6.2.3. Az Elnökségi Tagok és a Társelnök korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Elnök-képviselő egyszer választható újra.

6.2.4. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

6.2.5. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

6.2.6. Az Elnökség jogosult a Társaságot terhelő kötelezettségek és a Társaságot megillető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.

6.2.7. Az Elnökség legalább három tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök-képviselő hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie.

6.2.8. Az Elnökség üléseiről a határozatokat is magába foglaló jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Elnök-képviselő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére, az Alapszabály 6.1.13. pontjába foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

6.2.9. Az Elnökség feladatai:

a) a Társaság napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elfogadása;

d) a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a Társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;

g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

6.2.10. Az Elnök-képviselő:

6.2.10.1. Az Elnök-képviselő képviseleti, irányítási és munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Eszerint: a Közgyűlés határozatainak és az Elnökség döntéseinek szellemében irányítja és képviseli a Társaságot a hazai és külföldi szervezetekben.

6.2.10.2. Az Elnök-képviselő köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a Közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

6.2.10.3. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnök-képviselő köteles az érintetteknek írásban megküldeni.

6.2.10.4. Az Elnök-képviselő a Társaság tagjai részére köteles a Társaságra vonatkozó felvilágosítást adni, és számukra a Társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és iratbetekintést az Elnök képviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

6.2.10.5. Az Elnök-képviselő megtagadhatja, a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartást vezető bíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök-képviselő részére megküldeni.

6.2.10.6. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

6.3. Az Etikai Bizottság:

6.3.1. Az Etikai Bizottság, a Társaság etikai ügyeiben, állásfoglaló és döntést hozó testület. Az Etikai Bizottság döntéseit az érintettek (a Társaság tagjai) kötelesek betartani.

6.3.2.Az Etikai Bizottság 3 tagját, két évi időtartamra, a közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Etikai Bizottság elnökét, tagjai közül maga választja meg.

6.3.3. Az Etikai Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak nem tagja, és ezeknek a személyeknek nem hozzátartozója.

6.3.4. Az Etikai Bizottság feladata és hatásköre: A Társaság Etikai Kódexének érvényesítése és betartatása a Társaság tagjaival, ennek hiányában etikai eljárás lefolytatása, melynek eredményeképp az etikai bizottság a tag kizárását is kezdeményezheti.

Az Etikai Bizottság működése

6.3.5. Az Etikai Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg.

6.3.6. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindegyik tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

6.3.7. Az Etikai Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, üléseit a bizottság elnöke az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - az Etikai Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a mielőbbi, de legkésőbb az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról.

6.3.8. Az Etikai Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit az Etikai Bizottságnak kell megteremtenie.

6.3.9. Az Etikai Bizottság elnökét a Társaság választott testületeinek üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni.

6.4. A Felügyelő Bizottság

6.4.1. A Társaság érdekeinek megóvása céljából az ügyvezetés ellenőrzését a Közgyűlés által, 2 évre megválasztott 3 tagú Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság feladata a jogszabályok, az Alapszabály és a társasági szervek által hozott határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság elnöke és a tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét, tagjai sorából maga választja meg.

A Felügyelő Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet,

- akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

- akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, továbbá

- aki, vagy akinek hozzátartozója a Társaság vezető tisztségviselője.

6.4.2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a civil szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

6.4.3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

6.4.4. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

6.4.4.1. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint, a Társaság vezető tisztségviselőinek tevékenysége jogszabályba, vagy az Alapszabályba ütközik, vagy ellentétes a Társaság legfőbb szerve határozataival, vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit, jogosult összehívni a Közgyűlést e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

6.4.4.2. Köteles megvizsgálni a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni kell.

6.4.4.3. A Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

6.4.4.4. Ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását.

6.4.4.5. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.

6.4.4.6. Felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól.

6.4.4.7. Betekinthet a Társaság irataiba, könyveibe.

6.4.5 A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

6.4.6. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

6.4.7. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni, az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a Bizottsági elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

6.4.8. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken az Elnök-képviselő a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Társaság Közgyűlését.

6.4.9. A Felügyelő Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit a bizottságnak kell megteremtenie.

6.4.10. A Felügyelő Bizottsági tagok, az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályi szerint felelnek a Társasággal szemben.

6.4.11. A Felügyelő Bizottság bármely, a Társaság pénzügyeivel kapcsolatos kérdésben vizsgálatot kezdeményezhet, és azt a Társaság valamennyi tagja, alkalmazottja és tisztségviselője köteles támogatni.

7. Munkatársak alkalmazása

A Társaság operatív ügyeinek megvalósítására az Elnökség fő- és részmunkaidős munkavállaló(ka)t alkalmazhat. A kiválasztást az Elnökség saját hatáskörben végzi. Munkáltatójuk a Társaság Elnök-képviselője.

8. Társaság tagjai:

8.1. A Társaságnak rendes, csoportos, pártoló és mester tagjai lehetnek.

8.2. Az egyesületi tagság önkéntes.

8.3. A Társaság természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselők útján gyakorolhatják.

8.4. A Társaság rendes tagja:

- az a természetes személy lehet, akinek a Társaságba történő belépését eddigi tevékenysége alapján, két tag, írásban ajánlja, vagy az a természetes személy, akinek a tagként való felvételét egy csoportos tag kezdeményezi,

- belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá

- vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat, kivéve a csoportos tag által delegált tag esetén.

8.4.1. A rendes tagok jogai a 8.9. pontban foglaltak szerint.

8.4.2. A Társaság rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és - a tagdíj fizetési kötelezettségtől eltekintve - egyenlő kötelezettségek terhelik.

8.5. A Társaság pártoló tagja:

- az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akik távolabbi kapcsolatban szeretnének lenni a Társasággal, akik ismerkednek a Társasággal, közelednek, de nem kívánnak rendes taggá válni,

- belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá

- vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat.

8.5.1. A pártoló tag a Társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

8.5.2. A Társaság pártoló tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

8.6. A Társaság csoportos tagja:

- szervezetfejlesztői szakmához kötődő tanácsadó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, vagy szervezetfejlesztési egységgel és/vagy szakértőkkel rendelkező jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,

- belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá

- vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat.

8.6.1. A csoportos tagok jogai

- csoportos tag jogosult két természetes személy rendes tagot delegálni egy évre, akiknek tagdíjat nem kell fizetniük; a delegált tagok nem visszahívhatók, és az egy év elteltével a tagsági jogviszonyuk megszűnik, a tagok a jogviszonyuk megszűnése után újra delegálhatók;

- a delegált szervezeti tagságának megszűnése esetén a szervezet új tagot delegálhat az eredeti tagsági feltételekkel; az új delegált felvételével egyidejűleg a régi delegált tag tagsági viszonya megszűnik,

- jogosultak a Társaság tevékenységében részt venni, a Közgyűlésen képviselő útján tanácskozási joggal részt venni,

- a csoportos tagokat megilleti három szabadkártya, amelyekkel a Társaság programjai szabadon választott, változtatható három személy által a legkedvezményesebb díjjal látogathatók.

8.6.2. A csoportos tagok társasági tisztségre nem választhatóak meg. Ez a korlátozás a csoportos tagok által delegált rendes tagokra nem vonatkozik.

8.6.3. A Társaság csoportos tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

8.7. A Társaság Mester tagja az lehet, aki:

- tevékenységével nagymértében hozzájárult, a Társaság megalakításához, fejlesztéséhez, sikereihez

- munkásságával jelentősen hozzájárult a szervezetfejlesztési szakma magyarországi elterjesztéséhez fejlődéséhez,

8.7.1. A Társaság Közgyűlése az Elnökség vagy bármely tag javaslata alapján évente egy Mester tagot választhat. A tagjelöltet nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalja a Mester tagságot, megválasztása esetén a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz.

A Közgyűlés bármikor, indokolás nélkül jogosult a Mester cím visszavonására.

8.7.2. A korábbi Örökös tagi kategória megszűnt, az Örökös Tagok Mester tagnak számítanak.

8.7.3. A Társaság Mester tagjainak jogai a 8.9. pontban foglaltak szerint.

8.8. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával, Mester tag esetében a megválasztással keletkezik. A rendes, pártoló és csoportos tagok felvételéről - a belépési kérelem alapján - az Elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítását indokolt határozattal, írásban kell közölni. Az elutasított személy az elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez.

Amennyiben az Elnökség a csoportos tag által delegált személy tagfelvételi kérelmét elutasítja, és a Közgyűlés is a tagfelvételi kérelem elutasításról dönt, úgy a csoportos tag mindaddig időarányosan mentesül a tagdíj fizetési kötelezettsége alól, amíg nem lesz két olyan delegált tagja, akiknek a tagfelvételi kérelme elfogadása kerül.

8.9. A rendes, csoportos és mester tagok jogai:

- jogosultak a Társaság tevékenységében részt venni, a Közgyűlésen szavazati jogukat gyakorolni,

- a Társaság bármely tisztségére választhatnak és megválaszthatók,

- jogosultak a Társaság céljainak elérése érdekében a Társaság bármely szerve elé javaslatot előterjeszteni és kérni javaslatuk Közgyűlés elé terjesztését,

- jogosultak tájékoztatást kérni és kapni a Társaság tevékenységéről, működéséről és anyagi helyzetéről,

- szakmai tevékenységüket az Organization Development Tanácsadói Kompetencia Rendszer (a továbbiakban: ODTKR) szellemiségének megfelelően végezni,

- jogosultak a tagsági viszony alapján járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni.

8.10. A tagok kötelességei:

- az Alapszabály, a Társaság egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés határozatainak betartása,

- az Alapszabályban meghatározott kötelességek teljesítése,

- a tag tevékenységével nem veszélyeztetheti a Társaság céljainak megvalósítását és a Társaság tevékenységét, köteles a Társasághoz méltó magatartást tanúsítani,

- a Társaság érdekeinek védelme, üzleti titkainak megtartása, vagyonának megóvása, jó hírnevének ápolása,

- tisztségre történő megválasztás esetén az ezzel járó feladatok lelkiismeretes elvégzése,

- a tagdíj előírás szerinti megfizetése

- az adataiban történő változást követő 8 napon belül az adatváltozás bejelentése az Elnökségnek.

8.11. A tagsági viszony megszűnik:

- a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,

- a tag kilépésével,

- Mester tagok esetében lemondással, illetve a Mester cím visszavonásával,

- a tag kizárásával,

- a tagsági viszony Társaság által történő felmondásával.

8.11.1. A tag kilépése. A tag tagsági jogviszonyát a Társaság Elnök-képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

8.11.2. A tag kizárása:

Az Elnökség bármely tag, vagy társasági szerv kezdeményezésére, legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabály és az Etikai Kódex előírásait, vagy a közgyűlés határozatát - közte az Etikai Kódex előírásait - súlyosan vagy ismételten megsérti. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárási eljárás során az érintett tagot az Elnökségnek meg kell hallgatni, határozat csak azt követően hozható, ha a tag számára lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A kizárásról az Elnökség írásbeli, indokolt határozatot hoz. Az indokolásnak tartalmaznia kell, a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizárást kimondó határozatot a taggal írásban kell közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat az Etikai Bizottsághoz. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Etikai Bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Etikai Bizottságnak haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli ülését. Az Etikai Bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Etikai Bizottság határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

Ha a kizárást az Elnökség kezdeményezi a fenti szabályok szerint az Etikai Bizottság másodfokon, harmadfokon a Közgyűlés jár el. Ez esetben az Elnökség és az Etikai Bizottság tagjai a harmadfokú döntés meghozatalában a Közgyűlésben nem vehetnek részt. Ha a kizárást az Etikai Bizottság kezdeményezi, úgy másodfokon az Elnökség és harmadfokon fenti szabályok szerint a Közgyűlés jár el. Ez esetben az Etikai Bizottság és az Elnökség tagjai a Közgyűlésen a harmadfokú döntés meghozatalában nem vehetnek részt.

A kizárást kezdeményező - mint a döntésben személyesen érdekelt - a kizárási eljárásban a szavazásokon nem vehet részt.

8.11.3. Az Elnökség az előző pontban szabályozott eljárás lefolytatásával kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az Elnökség írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - az esedékesség lejártát követően, egy éven belül két alkalommal megküldött -írásbeli felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem tesz eleget.

8.11.4. Tagsági viszony felmondása. Ha a tag nem felel meg a tagságra meghatározott feltételeknek, a Társaság a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Elnökség előterjesztésére a Társaság közgyűlése dönt

8.11.5. Ha a tag tagsági viszonya megszűnik (nem kizárásból adódóan), akkor új belépési nyilatkozat kitöltésével - ajánló tagok aláírásaival -újra beléphet a Társaságba.

8.12. A tagsági viszony szüneteltetése

8.12.1. A tagsági viszony szüneteltetésére vonatkozó kérelmet, a tag írásban köteles bejelenteni, az éves tagdíj megfizetésének határidejéig. A tagsági jogviszony szüneteltetéshez az Elnökség jóváhagyása nem szükséges.

8.12.2. A tagság folytatólagosan maximum 3 évig szüneteltethető (tekintettel a GYES-en lévőkre).

8.12.3. Aki tagságának szüneteltetése miatt nem fizet tagdíjat, a tagok listájában szüneteltető tagként megjelölve szerepel.

8.12.4. A szüneteltető tag nem vehet részt ingyenesen az SzMT Platformokon megrendezésre kerülő SzMT Konferencián a tagoknak járó kedvezmény igénybe vételére.

8.12.5. A szüneteltető tagoknak nincs szavazati joguk a Társaság életét érintő kérdésekben, így a Közgyűlésen, egyéb szavazásra bocsátott kérdésekben sem.

8.13. Tagozatok

A tagok szabadon Tagozatokba szerveződhetnek, a Társaság stratégiájának megvalósítása érdekében. A Tagozat megalakulásáról, annak alapítói tájékoztatják az Elnökséget és a tagságot.

8.14. A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg. A Közgyűlés a tagdíj mértékének meghatározása során jogosult kedvezményeket adni a rendes tagságon belül a diák, a nyugdíjas, a kismama és a non-profit szervezetből érkező tagoknak, továbbá jogosult arra, hogy a pártoló és a csoportos tagok vonatkozásában a rendes tagokétól eltérő összegű tagdíjat állapítson meg.

9. A Társaság vagyona és gazdálkodása

9.1. A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

9.2. A Társaság induló vagyona: hetvenötezer forint, ami a tagok 1992. évi befizetett tagdíjaiból áll.

9.3. A Társaság működésének forrását képezi:

9.3.1 A Társaság induló vagyona,

9.3.2 a tagok által évente fizetett tagdíj, amely belépéskor, illetve a tárgyévre vonatkozóan március 31-ig esedékes. Év közbeni belépés esetén az évi tagdíj arányos része fizetendő.

A Társaság működéséhez szükséges bevételek a következők jelentik:

9.3.3 természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, támogatásai,

9.3.4 a tagok kiegészítő tagdíjai

9.3.5 a Társaság egyéb bevételei.

9.4. A Társaság az Alapszabályában meghatározott céljai megvalósítása önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.

9.5. A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók anyagai - a Társaság székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

9.6. A Társaság gazdasági tevékenységéről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az Elnök-képviselő a Társaság gazdálkodásáról a Közgyűlés számára beszámolót (mérleget), a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

9.7. A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

9.8. A Társaság vagyonát céljainak megfelelően használja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget hogyan használja fel.

10. A Társaságra, mint referenciára hivatkozás:

10.1. A természetes személy tagok a 8.1. pont alapján hivatkozhatnak a Társaságra mint referenciára. Jogi személy tagok a Társasági tagságukra hivatkozást üzleti vagy egyéb referencia céljára szervezetfejlesztőként akkor használhatják, ha az Etikai Kódex és az ODTKR hatálya kiterjed a jogi személy teljes szervezetfejlesztési tevékenységére és az abban érintett összes munkatársára.

11. Egyéb rendelkezések:

A Társaság működésének időtartama határozatlan időre szól.

12. A Társaság megszűnése

12.1. A Társaság, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein kívül megszűnik, ha

a.) a Társaság megvalósította célját, vagy a megvalósítás lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,

b.) a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül a 10 főt nem éri el.

12.2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont, az Alapszabályban meghatározott célra kell fordítani

13. Záró rendelkezés:

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a civil tv., valamint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Alapszabály módosítását, amely a 2020. június 19-i közgyűlésen elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály módosítását tartalmazza, a Társaság Közgyűlése a 2020. június 19-i ülésén, 1/2020 számú határozatával fogadta el.

Budapest, 2020. június 19.

Németh Gergely

Elnök képviselő