ALAPSZABÁLY

SZERVEZETFEJLESZTŐK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA

ALAPSZABÁLYA

A 2014. május10-i, valamint a 2015. január 16-án megismételt Közgyűlésen jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.

Általános rendelkezések

A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága, a tagjai által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint ennek hatályon kívül helyezését követően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.) alapján, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, amely működését a civil törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. t. (továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai alapján végzi. A Társaság jogi személy.

1. Név magyarul: Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága

Rövidített név: SZMT

2. Név angolul: Hungarian Organization Development Society

3. Székhely: 1065 Budapest, Révay köz 4.

Telephely: 6723 Szeged, József Attila sugárút 55.

4. Általános rendelkezések

A Társaság működési területe: Magyarország

5. A Társaság célja és feladatai

A Társaság egy olyan szakmai-emberi közösség, amely a szakmai értékek és az elfogadott etikai elvek és szabályok alapján, a tagok önkéntes közreműködésével, az alábbi célok megvalósításán munkálkodik:

5.1. egészséges, felelősen működő, sikeres szervezetek, közösségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá tagjain keresztül,

5.2. a szervezetfejlesztés eszközrendszerének alkalmazásával terjeszti az emberileg, szervezetileg, társadalmilag fenntartható működés és fejlődés kultúráját és etikáját,

5.3. eszköz- és keretrendszert biztosít a tagok önkéntes kezdeményezéseihez, amelyek a társadalomban hozzáadott értéket teremtenek a szervezetfejlesztés eszközrendszerének használatával,

5.4. elősegíti a tagság és a szervezetfejlesztés iránt érdeklődők szakmai tudásának fejlesztését, a szakma minőségének javítását a tudás megosztása és fejlesztése által,

5.5. képviseli a szervezetfejlesztési szakma érdekeit, hozzájárul a szakma ismertségének, elismertségének, presztízsének erősítéséhez, a szolgáltatás iránti piaci igények fejlesztéséhez,

A Társaság tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló egyesület formájában végzi.

5.6. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5.7. A Társaság céljait és feladatait hazai és nemzetközi képzések, szakmai műhelyek, konferenciák szervezésével; kiadványok megjelentetésével, kutatások lebonyolításával és szervezetfejlesztést népszerűsítő, azt megvalósító projektek által valósítja meg.

5.8. A Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

6. A Társaság szervei:

A Közgyűlés

Az Elnökség

Az Etikai Bizottság

A Felügyelő Bizottság

6.1. A Közgyűlés:

6.1.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlések nem nyilvánosak, azokon a tagokon és az ügyvezetésen kívül, a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

6.1.1.1. az Alapszabály jóváhagyása és módosítása,

6.1.1.2. az éves beszámoló, - ezen belül az Elnökségnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentése - valamint a Felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása

6.1.1.3. a Társaság éves költségvetésének elfogadása,

6.1.1.4. a tagdíj meghatározása,

6.1.1.5. az Etikai Kódex jóváhagyása és módosítása,

6.1.1.6. a Társaság

6.1.1.7. a megszűnésének elhatározása,

6.1.1.8. tagjai közül az Elnök-képviselő, Társelnök és az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása,

6.1.1.9. a következő évi munka irányelveinek elfogadása,

6.1.1.10. tagjai közül az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása

6.1.1.11. tagjai közül a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

6.1.1.12. a tiszteletbeli tagok választása, valamint a tiszteletbeli tagsági cím visszavonása.

6.1.1.13. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával köt,

6.1.1.14. a jelenlegi és a korábbi Társasági tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelő bizottsági tagok, vagy a Társaság más szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

6.1.1.15. a végelszámoló kijelölése,

6.1.1.16. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, valamint az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

6.1.2. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés a Társaság székhelyén kívül, Budapest közigazgatási határán belül az Elnökség által megjelölt helyszínre hívható össze. Közgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok 10%-a az ok és cél megjelölésével kéri.

Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából,

a.) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b.) a Társaság előreláthatólag nem képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni

c.) a Társasággal céljainak elérése veszélybe került,

A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

6.1.3. A Közgyűlésen a Társaság minden, a tagságát nem szüneteltető tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és jogosult a Közgyűlés döntéshozatalában részt venni. Szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. Közgyűlésen nem lehet jogi személy meghatalmazottja a Felügyelő Bizottság tagja.

6.1.4. A közgyűlést az Elnökség, a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásban elküldött meghívóval, hívja össze. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére a meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal el kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell: a Társaság cégnevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.

Határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyűlést, az eredeti Közgyűlés időpontját követő 15 napon belül, újra össze kell hívni. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő minden ügyben, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták.

6.1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8. napon belül a tagok és a Társaság szervei, az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirendről szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.

6.1.6. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.

6.1.7. A Közgyűlést az Elnök nyitja meg, és javaslatot tesz a levezető elnök személyére. A közgyűlés megnyitását követően levezető elnököt, 3 tagú szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyv-vezetőt és két hitelesítőt választ. Az Elnökség napirendi pontokra vonatkozó javaslatát a levezető elnök terjeszti elő, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

6.1.8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a tag az adott ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

6.1.9. A Közgyűlés határozatait szavazással hozza meg, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbség). A közgyűlés nyílt szavazással, személyi ügyekben titkos szavazással dönt. A közgyűlés szükség szerint meghozott ügyrendi határozatával egyéb napirendi pontokban titkos szavazást rendelhet el.

6.1.10. A közgyűlés a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával dönt, az Alapszabály módosításáról.

A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

- a Társaság céljának módosításához,

- a Társaság megszűnéséről, valamint

- egyesülésének és szétválásának elhatározásáról szóló Közgyűlési döntéshez.

6.1.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.1.12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

6.1.13. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlés által megválasztott két tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenléti ívre utalással a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, az elfogadott napirendet, valamint a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.

6.2. Az Elnökség:

6.2.1. A Társaság ügyvezetését a Társaság tagjai közül a Közgyűlés által 2 évre megválasztott 5 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői. Az Elnökség két Közgyűlés között a Társaság ügyintéző szerve, szervezi és irányítja a Társaság munkáját.

Az Elnökség tagja, illetve a Társaság képviselője csak

a.) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

f.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.2.2. Az Elnökség tagjai:

az Elnök-képviselő,

Társelnök, és

három elnökségi tag.

6.2.3. Az elnökség tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Elnök-képviselő egyszer választható újra.

6.2.4. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

6.2.5. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

6.2.6. Az Elnökség jogosult a Társaságot terhelő kötelezettségek és a Társaságot megillető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.

6.2.7. Az Elnökség legalább három tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök-képviselő hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie.

6.2.8. Az Elnökség üléseiről a határozatokat is magába foglaló jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Elnök-képviselő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére, az Alapszabály 6.1.13. pontjába foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

6.2.9. Az Elnökség feladatai:

a) a Társaság napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a Társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;

g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

6.2.10. Az Elnök-képviselő:

6.2.10.1. Az Elnök-képviselő képviseleti, irányítási és munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Eszerint: a Közgyűlés határozatainak és az Elnökség döntéseinek szellemében irányítja és képviseli a Társaságot a hazai és külföldi szervezetekben.

6.2.10.2. Az Elnök-képviselő köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a Közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

6.2.10.3. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnök-képviselő köteles az érintetteknek írásban megküldeni.

6.2.10.4. Az Elnök-képviselő a Társaság tagjai részére köteles a Társaságra vonatkozó felvilágosítást adni, és számukra a Társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és iratbetekintést az Elnök képviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

6.2.10.5. Az Elnök-képviselő megtagadhatja, a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartást vezető bíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök-képviselő részére megküldeni.

6.2.10.6. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

6.3. Az Etikai Bizottság:

6.3.1. Az Etikai Bizottság, a Társaság etikai ügyeiben, állásfoglaló és döntést hozó testület. Az Etikai Bizottság döntéseit az érintettek (a Társaság tagjai) kötelesek betartani.

6.3.2.Az Etikai Bizottság 5 tagját, két évi időtartamra, a közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Etikai Bizottság elnökét, tagjai közül maga választja meg.

6.3.3. Az Etikai Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak nem tagja, és ezeknek a személyeknek nem hozzátartozója.

6.3.4. Az Etikai Bizottság feladata és hatásköre: A Társaság Etikai Kódexének érvényesítése és betartatása az Társaság tagjaival, ennek hiányában etikai eljárás lefolytatása, melynek eredményeképp az etikai bizottság kizárásról is dönt.

Az Etikai Bizottság működése

6.3.5. Az Etikai Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg.

6.3.6. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

6.3.7. Az Etikai Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, üléseit a bizottság elnöke az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - az Etikai Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a mielőbbi, de legkésőbb az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról.

6.3.8. Az Etikai Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit az Etikai Bizottságnak kell megteremtenie.

6.3.9. Az Etikai Bizottság elnökét a Társaság választott testületeinek üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni.

6.4. A Felügyelő Bizottság

6.4.1. A Társaság érdekeinek megóvása céljából az ügyvezetés ellenőrzését a Közgyűlés által, 2 évre megválasztott 3 tagú Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság elnöke és a tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét, tagjai sorából maga választja meg.

A Felügyelő Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet,

- akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

- akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, továbbá

- aki, vagy akinek hozzátartozója a Társaság vezető tisztségviselője.

6.4.2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a civil szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

6.4.3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

6.4.4. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

6.4.4.1. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint, a Társaság vezető tisztségviselőinek tevékenysége jogszabályba, vagy az Alapszabályba ütközik, vagy ellentétes a Társaság legfőbb szerve határozataival, vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit, jogosult összehívni a Közgyűlést e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

6.4.4.2. Köteles megvizsgálni a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni kell.

6.4.4.3. A Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

6.4.4.4. Ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását.

6.4.4.5. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.

6.4.4.6. Felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól.

6.4.4.7. Betekinthet a Társaság irataiba, könyveibe.

A Felügyelő Bizottság működése:

6.4.5 A Felügyelő Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

6.4.6. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

6.4.7. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni, az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök-képviselő a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

6.4.8. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken az Elnök-képviselő a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a a Társaság Közgyűlését.

6.4.9. A Felügyelő Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit a bizottságnak kell megteremtenie.

6.4.10. A Felügyelő Bizottsági tagok, az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályi szerint felelnek a Társasággal szemben.

6.4.11. A Felügyelő Bizottság bármely, a Társaság pénzügyeivel kapcsolatos kérdésben vizsgálatot kezdeményezhet, és azt a Társaság valamennyi tagja, alkalmazottja és tisztségviselője köteles támogatni.

7. Munkatársak alkalmazása

A Társaság operatív ügyeinek megvalósítására az Elnökség fő- és részmunkaidős munkavállaló(ka)t alkalmazhat. A kiválasztást az Elnökség saját hatáskörben végzi. Munkáltatójuk a Társaság Elnök-képviselője.

8. Társaság tagjai:

8.1. A Társaságnak rendes és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

8.2. Az egyesületi tagság önkéntes.

8.3. A Társaság természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselők útján gyakorolhatják.

8.4. A Társaság rendes tagja:

az, a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek a Társaságba történő belépését

- eddigi tevékenysége alapján, két tag, írásban ajánlja,

- belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja,

hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá

- vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat, amelynek mértékét és rendjét a Közgyűlés állapítja meg.

8.5. A tag felvételéről - a belépési kérelem alapján - az Elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítását indokolt határozattal, írásban kell közölni. Az elutasított személy az elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez.

8.6. A Társaság rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

8.7. A Társaság tiszteletbeli tagja az lehet, aki:

- tevékenységével nagymértében hozzájárult, a Társaság megalakításához, fejlesztéséhez, sikereihez

- munkásságával jelentősen hozzájárult a szervezetfejlesztési szakma magyarországi elterjesztéséhez fejlődéséhez,

8.7.1. A Társaság Közgyűlése az Elnökség vagy bármely tag javaslata alapján évente egy tiszteletbeli tagot választhat.

8.7.2. Tiszteletbeli tagok a Közgyűlés által megállapított tagdíj 50%-át fizetik. Amennyiben egyéb tagdíjkedvezményre is jogosultak - és kedvezményre igényüket írásban jelzik - a Közgyűlés által megállapított tagdíj 25%-át fizetik. A tagdíjra vonatkozó kedvezmények összevonhatóak, de a Közgyűlés által megállapított tagdíj legalább 25%-ának megfizetése kötelező.

8.7.3. A korábbi Örökös tagi kategória megszűnt, az Örökös Tagok Tiszteletbeli Tagnak számítanak

8.8. A rendes tagok jogai

- jogosultak a Társaság tevékenységében részt venni, a Közgyűlésen szavazati jogukat gyakorolni,

- a Társaság bármely tisztségére választhatnak és megválaszthatók,

- jogosultak a Társaság céljainak elérése érdekében a Társaság bármely szerve elé javaslatot előterjeszteni és kérni javaslatuk Közgyűlés elé terjesztését,

- jogosultak tájékoztatást kérni és kapni a Társaság tevékenységéről, működéséről és anyagi helyzetéről,

- szakmai tevékenységüket az ODTKR szellemiségének megfelelően végezni,

- jogosultak a tagsági viszony alapján járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni.

8.9. A Társaság tiszteletbeli tagja a Társaság, szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt a, a választás és a választhatóság joga nem illeti meg.

8.10. A tagok kötelességei:

- az Alapszabály, a Társaság egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés határozatainak betartása,

- az Alapszabályban meghatározott kötelességek teljesítése,

- a tag tevékenységével nem veszélyeztetheti a Társaság céljainak megvalósítását és a Társaság tevékenységét,

- a Társaság érdekeinek védelme, üzleti titkainak megtartása, vagyonának megóvása, jó hírnevének ápolása,

- tisztségre történő megválasztás esetén az ezzel járó feladatok lelkiismeretes elvégzése,

- a tagdíj előírás szerinti megfizetése.

8.11. A tagsági viszony megszűnik:

- a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,

- a tag kilépésével,

- tiszteletbeli tagok esetében lemondással, illetve a tiszteletbeli cím visszavonásával,

- a tag kizárásával,

- a tagsági viszony Társaság által történő felmondásával.

8.11.1. A tag kilépése. A tag tagsági jogviszonyát a Társaság Elnök-képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

8.11.2. A tag kizárása:

Az Elnökség bármely tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére, legalább kétharmados szavazat- többséggel meghozott határozatával kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabály és az Etikai Kódex előírásait, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy a Társaság céljával olyan össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, ami a tagságra méltatlanná teszi. A kizárási eljárás során az érintett tagot az Elnökségnek meg kell hallgatni, határozat csak azt követően hozható, ha a tag számára lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A kizárásról az Elnökség írásbeli, indokolt határozatot hoz. Az indokolásnak tartalmazni kell, a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizárást kimondó határozatot a taggal írásban kell közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat az Etikai Bizottsághoz. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

8.11.3. Az Elnökség az előző pontban szabályozott eljárás lefolytatásával kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az Elnökség írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - az esedékesség lejártát követően, egy éven belül két alkalommal megküldött -írásbeli felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem tesz eleget.

8.11.4. Tagsági viszony felmondása. Ha a tag nem felel meg az Alapszabály 8.3. pontjában a tagságra meghatározott feltételeknek, a Társaság a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére a Társaság közgyűlése dönt

8.11.5. Ha a tag tagsági viszonya megszűnik (nem kizárásból adódóan), akkor új belépési nyilatkozat kitöltésével - ajánló tagok aláírásaival -újra beléphet a Társaságba.

8.12. A tagsági viszony szüneteltetése:

8.12.1. A tagsági viszony szüneteltetésére vonatkozó kérelmet, a tag írásban köteles bejelenteni, az éves tagdíj megfizetésének határidejéig. A tagsági jogviszony szüneteltetéshez az Elnökség jóváhagyása nem szükséges.

8.12.2. A tagság folytatólagosan maximum 3 évig szüneteltethető (tekintettel a GYES-en lévőkre).

8.12.3. Aki tagságának szüneteltetése miatt nem fizet tagdíjat, a tagok listájában szüneteltető tagként megjelölve szerepel.

8.12.4. A szüneteltető tag nem vehet részt ingyenesen az SzMT Platformokon, és nem jogosult az évente egyszer megrendezésre kerülő SzMT Konferencián a tagoknak járó kedvezmény igénybe vételére.

8.12.5. A szüneteltető tagoknak nincs szavazati joguk a Társaság életét érintő kérdésekben, így a Közgyűlésen, egyéb szavazásra bocsátott kérdésekben sem.

8.13. Tagozatok

A tagok szabadon Tagozatokba szerveződhetnek, a Társaság stratégiájának megvalósítása érdekében. A Tagozat megalakulásáról, annak alapítói tájékoztatják az Elnökséget és a tagságot.

8.14. A Közgyűlés egy évre vonatkozóan meghatározhat a tagságon belül olyan csoportokat, amelyek az általánostól eltérő, kedvezményes tagdíjat fizetnek, az érintettek körének pontos definiálásával, tagdíjuk meghatározásával.

9. A Társaság vagyona és gazdálkodása

9.1. A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

9.2. A Társaság induló vagyona: hetvenötezer forint, ami a tagok 1992. évi befizetett tagdíjaiból áll.

9.3. A Társaság működésének forrását képezi:

9.3.1 A Társaság induló vagyona,

9.3.2 a tagok által évente fizetett tagdíj, amely belépéskor, illetve a tárgyévre vonatkozóan március 31-ig esedékes. Év közbeni belépés esetén az évi tagdíj arányos része fizetendő. A tagdíj összegét és fizetési módját a Közgyűlés határozza meg.

A Társaság működéséhez szükséges bevételek a következők jelentik:

9.3.3 természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, támogatásai,

9.3.4 a tagok kiegészítő tagdíjai

9.3.5 a Társaság egyéb bevételei.

9.4. A Társaság az Alapszabályában meghatározott céljai megvalósítása önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.

9.5. A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók anyagai - a Társaság székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

9.6. A Társaság gazdasági tevékenységéről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az elnök-képviselő a Társaság gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

9.7. A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

9.8. A Társaság vagyonát céljainak megfelelően használja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget hogyan használja fel.

10. A Társaságra mint referenciára hivatkozás:

10.1. A természetes személy tagok a 8.1. pont alapján hivatkozhatnak a Társaságra mint referenciára. Jogi személy tagok a Társasági tagságukra hivatkozást üzleti vagy egyéb referencia céljára szervezetfejlesztőként akkor használhatják, ha az Etikai Kódex és az ODTKR hatálya kiterjed a jogi személy teljes szervezetfejlesztési tevékenységére és az abban érintett összes munkatársára.

11. Egyéb rendelkezések:

A Társaság működésének időtartama határozatlan időre szól.

12. A Társaság megszűnése

12.1. A Társaság, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein kívül megszűnik, ha

a.) a Társaság megvalósította célját, vagy a megvalósítás lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,

b.) a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül a 10 főt nem éri el.

12.2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont, az Alapszabályban meghatározott célra kell fordítani

13. Záró rendelkezés:

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. t. (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Alapszabály módosítását, amely a 2014. május 10-i közgyűlésen elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály módosítását tartalmazza, a Társaság Közgyűlése a 2015. január 16-i ülésén, 1/2015 számú határozatával fogadta el.

Budapest, 2015. január 16.

Cserey Miklós

Elnök képviselő