Alapszabály
A SZERVEZETFEJLESZTŐK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLYA
A 2014. május 10-i, a 2015. január 16., a 2021. május 06., a 2021. december 2. és 2024. április 24. napján megtartott Közgyűlésen jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.
Általános rendelkezések
A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága, a tagjai által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint ennek hatályon kívül helyezését követően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.) alapján, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, amely működését a civil tv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai alapján végzi. A Társaság jogi személy.
1. Név magyarul: Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága
Rövidített név: SZMT
2. Név angolul: Hungarian Organization Development Society
3. Székhely: 1065 Budapest, Révay köz 4.
4. Általános rendelkezések
A Társaság működési területe: Magyarország
5. A Társaság célja és tevékenysége
A Társaság egy olyan szakmai-emberi közösség, amely a szakmai értékek és az elfogadott etikai elvek és szabályok alapján, a tagok önkéntes közreműködésével, az alábbi célok megvalósításán munkálkodik:
5.1. egészséges, felelősen működő, sikeres szervezetek, közösségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá tagjain keresztül,
5.2. a szervezetfejlesztés eszközrendszerének alkalmazásával terjeszti az emberileg, szervezetileg, társadalmilag fenntartható működés és fejlődés kultúráját és etikáját,
5.3. eszköz- és keretrendszert biztosít a tagok önkéntes kezdeményezéseihez, amelyek a társadalomban hozzáadott értéket teremtenek a szervezetfejlesztés eszközrendszerének használatával,
5.4. elősegíti a tagság és a szervezetfejlesztés iránt érdeklődők szakmai tudásának fejlesztését, a szakma minőségének javítását a tudás megosztása és fejlesztése által,
5.5. képviseli a szervezetfejlesztési szakma érdekeit, hozzájárul a szakma ismertségének, elismertségének, presztízsének erősítéséhez, a szolgáltatás iránti piaci igények fejlesztéséhez.
5.6. A Társaság tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló egyesület formájában végzi.
5.7. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
5.8. A Társaság céljait és feladatait hazai és nemzetközi képzések, szakmai műhelyek, konferenciák szervezésével; kiadványok megjelentetésével, kutatások lebonyolításával és a szervezetfejlesztést népszerűsítő, azt megvalósító projektek által valósítja meg.
5.9. A Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
5.10. A Társaság cél szerinti alaptevékenységei, TEÁOR lista:
TEÁOR'08
Megnevezés
9411 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet
9412 Szakmai érdekképviselet
1820 Egyéb sokszorosítás
5811 Könyvkiadás
5812 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 Egyéb kiadói tevékenység
7021 PR, kommunikáció
7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7219 Egyéb természettudományos, műszaki kutatás, fejlesztés
7312 Médiareklám
7320 Piac-, közvélemény-kutatás
7430 Fordítás, tolmácsolás
7490 Mns egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás
8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8292 Csomagolás
8532 Szakmai középfokú oktatás
8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
8559 M.n.s. egyéb oktatás
8560 Oktatást kiegészítő tevékenység
9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
6. A Társaság szervei:
- A Közgyűlés
- Az Elnökség
- Az Etikai Bizottság
- A Felügyelő Bizottság
6.1. A Közgyűlés:
6.1.1.
A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés ülései nem
nyilvánosak, azokon a tagokon és az ügyvezetésen kívül, a közgyűlés
összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Közgyűlés
határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
6.1.1.1. az Alapszabály jóváhagyása és módosítása,
6.1.1.2. az éves beszámoló, - ezen belül az Elnökségnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentése - valamint a Felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása
6.1.1.3. a tagdíj meghatározása,
6.1.1.4. az Etikai Kódex jóváhagyása és módosítása,
6.1.1.5. a Társaság megszűnésének elhatározása,
6.1.1.6. a Társaság tagjai közül az Elnök-képviselő, Társelnök és az Elnökségi Tagok megválasztása és visszahívása,
6.1.1.7. a Társaság a következő évi munka irányelveinek elfogadása,
6.1.1.8. a Társaság tagjai közül az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
6.1.1.9. a Társaság tagjai közül a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
6.1.1.10. a Mester tagok választása, valamint a Mester tagsági cím visszavonása.
6.1.1.11. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával köt,
6.1.1.12. a jelenlegi és a korábbi Társasági tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelő bizottsági tagok, vagy a Társaság más szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
6.1.1.13. a végelszámoló kijelölése,
6.1.1.14. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, valamint az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
6.1.2. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés a Társaság székhelyén kívül, Budapest közigazgatási határán belül az Elnökség által megjelölt helyszínre hívható össze. Közgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok 10%-a az ok és cél megjelölésével kéri.
Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából,
a.) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b.) a Társaság előreláthatólag nem képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni,
c.) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
6.1.3. A Közgyűlésen a szavazati jogukat a tagok, illetve képviselőik személyes megjelenéssel, a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével, meghatalmazott, illetve írásbeli szavazás útján gyakorolhatják.
Közgyűlésen nem lehet jogi személy meghatalmazottja a Felügyelő Bizottság tagja.
6.1.4. A közgyűlést az Elnökség, a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásban elküldött meghívóval, hívja össze. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére a meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal el kell küldeni.
A meghívónak tartalmaznia kell: a Társaság nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
Határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyűlést – már az eredeti közgyűlés meghívójában –, az eredeti időpontot követő 30 perc elteltével, de legfeljebb 15 nappal követő időpontra újra össze kell hívni. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 30 perccel és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
6.1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8. napon belül a tagok és a Társaság szervei, az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirendről szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
6.1.6. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.
A fenti esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
6.1.7. A Közgyűlést - miután a határozatképességét megállapította - az Elnök nyitja meg, és javaslatot tesz a levezető elnök személyére. A közgyűlés megnyitását követően levezető elnököt, 2 tagú szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyv-vezetőt és egy hitelesítőt választ. Az Elnökség napirendi pontokra vonatkozó javaslatát a levezető elnök terjeszti elő, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.
6.1.8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a tag az adott ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
6.1.9. A Közgyűlés határozatait szavazással hozza meg, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbség). A közgyűlés nyílt szavazással, személyi ügyekben titkos szavazással dönt. A közgyűlés szükség szerint meghozott ügyrendi határozatával egyéb napirendi pontokban titkos szavazást rendelhet el.
6.1.10. A közgyűlés a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával dönt, az Alapszabály módosításáról.
A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:
- a Társaság céljának módosításához,
- a Társaság megszűnéséről, valamint
- egyesülésének és szétválásának elhatározásáról szóló Közgyűlési döntéshez.
6.1.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
6.1.12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
6.1.13. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét, a csoportos tagok által delegált természetes személyek ugyanezen adatait. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenléti ívre utalással a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az elfogadott napirendet, valamint a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, a határozati javaslatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.
6.1.14. A személyes megjelenés útján megtartandó közgyűlés esetén a tagoknak lehetőségük van a közgyűlésen a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével részt venni Amennyiben a személyes megjelenés útján megtartandó közgyűlésen bármely tag elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével kíván részt venni, úgy az adott tag esetében az Online Közgyűlés szabályait kell értelemszerűenalkalmazni.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenléti ívre utalással a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az elfogadott napirendet, valamint a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, a határozati javaslatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.
6.1.15. A tagok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal is határozhatnak. Az írásbeli döntéshozatalra a Ptk. 3:20. § szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó szabályok vonatkoznak, azzal, hogy az írásbeli döntéshozatal során is irányadóak a jelen alapszabálynak és a Ptk.-nak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései.
6.1.16. Lehetőség van a közgyűlés oly módon történő megtartására is, hogy a tagok a közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, amely a személyes részvétellel egyenértékű tagsági joggyakorlásra ad lehetőséget. A közgyűlés nem közvetlen személyes jelenléttel történő megtartása esetén a közgyűlés interneten keresztül videokonferencia alkalmazással, (pl. Zoom, Teams, stb.) mikrofon és webkamera használatával kerül megtartásra (a továbbiakban: Online Közgyűlés). A közgyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását. Az Online Közgyűlés útján történő közgyűlés megtartása esetén az Elnök-képviselő feladata és felelőssége, hogy a közgyűlés megnyitását és a felvétel elindítását megelőzően az adott tag személyét minden kétséget kizáróan azonosító kérdések feltételével – a részt vevők személyét megállapítsa.
Az Online Közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. A felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök-képviselő az aláírásával hitelesít.
Az Online Közgyűlés tartása esetén a közgyűlési meghívóban a közgyűlésnek a Video Konferencia-Közgyűlés útján történő megtartását meg kell jelölni.
Az Online Közgyűlés megnyitását követően az Elnök-képviselő vezetésével a résztvevő tagok kézfeltartással, határozott "igen" kifejezéssel vagy a videokonferencia alkalmazással létrehozott szavazáson a választásuknak megfelelő válasz megjelölésével megválasztják a levezető elnököt és jegyzőkönyv-hitelesítőt.
Az Online Közgyűlést az Elnökség egyik tagjának számítógépén futó kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas videokonferencia alkalmazás rögzíti. A felvétel elindítása előtt az Elnök-képviselő az adott tag személyét minden kétséget kizáróan azonosító kérdések feltételével megállapítja a tag személyét. Az Online Közgyűlésen valamennyi résztvevő egyértelmű és jól látható kézfeltartással, vagy határozott "igen" kifejezéssel, illetve videokonferencia alkalmazásban létrehozott szavazási lehetőség megjelölésével szavaz a levezető elnök által ismertetett minden egyes napirendi pont esetében az esetleges felszólalásokat és javaslattételeket követően. A szavazóprogramnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a résztvevő személyazonosságát és szavazatát oly módon rögzítse, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen, de a személyi kérdésekben történő szavazáshoz biztosítani kell a tagok részére a szavazás titkosságának lehetőségét. A szavazatokat, ellenszavazatokat, tartózkodást a levezető elnök szóban hangosan összesíti és írásban rögzíti a közgyűlési jegyzőkönyv számára. Minden tag jogosult minden napirendi pontnál annak levezető elnök általi ismertetését követően a szavazást megelőzően felszólalni és az adott napirendi pont vonatkozásában javaslatot tenni. Amennyiben több tag szeretne élni ezzel a jogával, akkor a kézfeltartás sorrendjében jogosultak felszólalni.
Az Online Közgyűlés során is irányadóak a jelen alapszabálynak és a Ptk.-nak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozat elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései.
Az Online Közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a közgyűlésen elhangzottakról felvétel készült, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök-képviselő hitelesít.6.2. Az Elnökség:
6.2.1. A Társaság ügyvezetését a Társaság tagjai közül a Közgyűlés által 2 évre megválasztott 6 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői. Az Elnökség két Közgyűlés között a Társaság ügyintéző szerve, szervezi és irányítja a Társaság munkáját.
Az Elnökség tagja, illetve a Társaság képviselője csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
a) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
b) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, valamint aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6.2.2. Az Elnökség tagjai:
az Elnök-képviselő,
Társelnök, és
négy Elnökségi Tag.
A Társelnök és a négy Elnökségi Tag a Társaság képviseleti jogot nem gyakorló vezető tisztségviselői.
A Társaságot az Elnök-képviselő önállóan képviseli, általános képviseleti joggal.
6.2.3. Az Elnökségi Tagok és a Társelnök korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Elnök-képviselő egyszer választható újra.
6.2.4. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
6.2.5. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.
6.2.6. Az Elnökség jogosult a Társaságot terhelő kötelezettségek és a Társaságot megillető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.
6.2.7. Az Elnökség legalább három tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök-képviselő hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie.
6.2.8. Amennyiben az elnökségi ülésen meghozandó határozat tekintetében a döntéshozatal során szavazategyenlőség alakul ki, úgy a határozati javaslat tekintetében az Elnök-képviselő által leadott szavazat az irányadó és a határozati javaslat Elnök-képviselő által leadott szavazat szerint minősül elfogadottnak, kivéve, ha az Elnök-képviselő által leadott szavazat alapján meghozott határozat ellen az elnökség valamennyi tagja egyhangúlag tiltakozik.
6.2.9. Az Elnökség feladatai:
a) a Társaság napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elfogadása;
d) a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
6.2.10. Az Elnök-képviselő:
6.2.10.1. Az Elnök-képviselő képviseleti, irányítási és munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Eszerint: a Közgyűlés határozatainak és az Elnökség döntéseinek szellemében irányítja és képviseli a Társaságot a hazai és külföldi szervezetekben.
6.2.10.2. Az Elnök-képviselő köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a Közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
6.2.10.3. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnök-képviselő köteles az érintetteknek írásban megküldeni.
6.2.10.4. Az Elnök-képviselő a Társaság tagjai részére köteles a Társaságra vonatkozó felvilágosítást adni, és számukra a Társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és iratbetekintést az Elnök képviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
6.2.10.5. Az Elnök-képviselő megtagadhatja, a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartást vezető bíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök-képviselő részére megküldeni.
6.2.10.6. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
6.3. Az Etikai Bizottság:
6.3.1. Az Etikai Bizottság, a Társaság etikai ügyeiben, állásfoglaló és döntést hozó testület. Az Etikai Bizottság döntéseit az érintettek (a Társaság tagjai) kötelesek betartani.
6.3.2.Az Etikai Bizottság 3 tagját, két évi időtartamra, a közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Etikai Bizottság elnökét, tagjai közül maga választja meg.
6.3.3. Az Etikai Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak nem tagja, és ezeknek a személyeknek nem hozzátartozója.
6.3.4. · Az Etikai Bizottság feladata és hatásköre: Etikai kérdésekben eljárások lefolytatása, döntések hozatala, állásfoglalások kiadása, etikai tanácsadás, a szakmai gyakorlathoz ajánlások készítése.
6.3.5. Az Etikai Bizottság hatásköre a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága hatályos tagnévsora szerinti tagokra terjed ki.
Az etikai eljárások eredményeképp a következő szankciókat hozhatja:
- Felhívhatja a bepanaszolt figyelmét az etikátlan magatartásra és arra, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól.
- Tagság szüneteltetése meghatározott ideig. (Ez alatt az idő alatt a tag nem vehet részt az SZMT munkájában, nincs szavazati joga, nem választható és nem részesülhet a tagsággal járó kedvezményekből.)
- Tagsági viszonya megszüntetését az EB javasolja a vezetőségnek.
Az Etikai Bizottság elnökét a Társaság választott testületeinek üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni.
6.4.
A Felügyelő Bizottság
6.4.1. A Társaság érdekeinek megóvása céljából az ügyvezetés ellenőrzését a Közgyűlés által két (2) évre megválasztott három (3) tagú Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság elnöke és a tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét, tagjai sorából maga választja meg.
A Felügyelő Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet,
- akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, továbbá
- aki, vagy akinek hozzátartozója nem a Társaság vezető tisztségviselője.
6.4.2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a civil szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
6.4.3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
6.4.4. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
6.4.4.1. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint, a Társaság vezető tisztségviselőinek tevékenysége jogszabályba, vagy az Alapszabályba ütközik, vagy ellentétes a Társaság legfőbb szerve határozataival, vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit, jogosult összehívni a Közgyűlést e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.
6.4.4.2. Köteles megvizsgálni a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni kell.
6.4.4.3. A Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
6.4.4.4. Ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását.
6.4.4.5. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
6.4.4.6. Felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól.
6.4.4.7. Betekinthet a Társaság irataiba, könyveibe.
6.4.5 A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
6.4.6. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
6.4.7. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni, az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a Bizottsági elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
6.4.8. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken az Elnök-képviselő a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Társaság Közgyűlését.
6.4.9. A Felügyelő Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit a bizottságnak kell megteremtenie.
6.4.10. A Felügyelő Bizottsági tagok, az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályi szerint felelnek a Társasággal szemben.
6.4.11. A Felügyelő Bizottság bármely, a Társaság pénzügyeivel kapcsolatos kérdésben vizsgálatot kezdeményezhet, és azt a Társaság valamennyi tagja, alkalmazottja és tisztségviselője köteles támogatni.
7. Munkatársak alkalmazása
A Társaság operatív ügyeinek megvalósítására az Elnökség fő- és részmunkaidős munkavállaló(ka)t alkalmazhat. A kiválasztást az Elnökség saját hatáskörben végzi. Munkáltatójuk a Társaság Elnök-képviselője.
8. Társaság tagjai:
8.1. A Társaságnak rendes, csoportos, pártoló és mester tagjai lehetnek.
8.2. Az egyesületi tagság önkéntes.
8.3. · A Társaság természetes személy tagjai jogaikat személyesen és teljes bizonyító erejű okiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselőjük útján gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat törvényes vagy meghatalmazott képviselők útján gyakorolhatják.
8.4. A Társaság rendes tagja:
- az a természetes személy, akinek a Társaságba történő belépését eddigi tevékenysége alapján két tag, írásban ajánlja, vagy az a természetes személy, akinek a tagként való felvételét egy csoportos tag kezdeményezi (az új tag felvételére vonatkozó ajánlás tekintetében szabályszerű írásbeli közlésnek minősül az elektronikus úton küldött üzenet is), és
- belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá
- aki vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat, kivéve a csoportos tag által delegált tag esetén.
8.4.1. A rendes tagok jogai a 8.9. pontban foglaltak szerint.
8.4.2. A Társaság rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és - a tagdíj fizetési kötelezettségtől eltekintve - egyenlő kötelezettségek terhelik.
8.5. A Társaság pártoló tagja lehet:
- az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki távolabbi kapcsolatban szeretne lenni a Társasággal, aki ismerkedik a Társasággal, közeledik, de nem kíván rendes taggá válni, és
- aki belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá
- aki vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat.
8.5.1. A pártoló tag a Társaság tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
8.5.2. A pártoló tag a Társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
8.5.3. A Társaság pártoló tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
8.6. A Társaság csoportos tagja lehet:
- a szervezetfejlesztői szakmához kötődő tanácsadó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy szervezetfejlesztési egységgel és/vagy szakértőkkel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
- amely belépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, és nyilatkozik arról, hogy a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri, és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá
- amely vállalja, hogy megfizeti a tagdíjat.
8.6.1. A csoportos tagok jogai:
- A csoportos tag jogosult három (3), vele jogviszonyban lévő természetes személyt egy évre rendes tagként delegálni, akiknek az egyéni tagdíját a csoportos tagság díja magában foglalja.
- A delegált tagok nem visszahívhatóak, az egy év elteltével a tagsági jogviszonyuk automatikusan megszűnik. A csoportos tagság meghosszabbításával a delegált tagok újra delegálhatóak.
- Amennyiben egy delegált tag jogviszonya a csoportos taggal megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik a Társaságban a delegálti jogosultsága is. Ebben az esetben a csoportos tag jogosult új tagot delegálni az eredeti delegált tagra vonatkozó feltételekkel.
- a csoportos tagokat megilleti három (3) szabadkártya, amelyekkel a Társaság programjai szabadon választott, változtatható három személy által a legkedvezményesebb díjjal látogathatók.
- a csoportos tagokat megilletik a 8.9. pontban foglalt jogok azzal az eltéréssel, hogy Társaság tisztségére nem választhatóak. Ez a korlátozás a csoportos tagok által delegált rendes tagokra nem vonatkozik.
8.6.2. A csoportos tagok társasági tisztségre nem választhatóak meg. Ez a korlátozás a csoportos tagok által delegált rendes tagokra nem vonatkozik.
8.6.3. A Társaság csoportos tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
8.7. A Társaság Mester tagja az lehet, aki:
- tevékenységével nagymértében hozzájárult, a Társaság megalakításához, fejlesztéséhez, sikereihez
- munkásságával jelentősen hozzájárult a szervezetfejlesztési szakma magyarországi elterjesztéséhez fejlődéséhez,
8.7.1. A Társaság Közgyűlése az Elnökség vagy bármely tag javaslata alapján évente egy Mester tagot választhat. A tagjelöltet nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalja a Mester tagságot, megválasztása esetén a Társaság Alapszabályában és Etikai Kódexében foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy tagsági jogait felelősen gyakorolja, illetve a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz.
A Közgyűlés bármikor, indokolás nélkül jogosult a Mester cím visszavonására.
8.7.2. A korábbi Örökös tagi kategória megszűnt, az Örökös Tagok Mester tagnak számítanak.
8.7.3. · A Társaság Mester tagjait a 8.9. pontban foglalt jogok illetik meg.
8.8. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával, Mester tag esetében a megválasztással keletkezik. A rendes, pártoló és csoportos tagok felvételéről – a belépési kérelem alapján – az Elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítását indokolt határozattal, írásban kell közölni. Az elutasított személy az elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított nyolc (8) napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez, amely a soron következő ülésén napirendre tűzi.
Amennyiben az Elnökség a csoportos tag által delegált személy tagfelvételi kérelmét elutasítja, és a Közgyűlés is a tagfelvételi kérelem elutasításról dönt, úgy a csoportos tag mindaddig időarányosan mentesül a tagdíjfizetési kötelezettsége alól, amíg nem lesz két olyan delegált tagja, akiknek a tagfelvételi kérelme elfogadása kerül.
8.9. A rendes, csoportos és mester tagok jogosultak:
- a Társaság tevékenységében részt venni, a Közgyűlésen szavazati jogukat gyakorolni,
- a Társaság bármely tisztségére (választhatnak és megválaszthatók),
- a Társaság céljainak elérése érdekében a Társaság bármely szerve elé javaslatot előterjeszteni, és kérni javaslatuk Közgyűlés elé terjesztését,
- tájékoztatást kérni és kapni a Társaság tevékenységéről, működéséről és anyagi helyzetéről,
- szakmai tevékenységüket az Organization Development Tanácsadói Kompetencia Rendszer (a továbbiakban: ODTKR) szellemiségének megfelelően végezni,
- a tagsági viszony alapján járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni.
8.10. A tagok kötelességei:
- az Alapszabály, a Társaság egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés határozatainak betartása,
- az Alapszabályban meghatározott kötelességek teljesítése,
- a tag tevékenységével nem veszélyeztetheti a Társaság céljainak megvalósítását és a Társaság tevékenységét, köteles a Társasághoz méltó magatartást tanúsítani,
- a Társaság érdekeinek védelme, üzleti titkainak megtartása, vagyonának megóvása, jó hírnevének ápolása,
- tisztségre történő megválasztás esetén az ezzel járó feladatok lelkiismeretes elvégzése,
- a tagdíj előírás szerinti megfizetése
- az adataiban történő változást követő 8 napon belül az adatváltozás bejelentése az Elnökségnek.
8.11. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
- a tag kilépésével,
- Mester tagok esetében lemondással, illetve a Mester cím visszavonásával,
- a tag kizárásával,
- a tagsági viszony Társaság által történő felmondásával,
- a 8.6.1. pontban meghatározott esetekben.
8.11.1. A tag kilépése:
A tag tagsági jogviszonyát a Társaság Elnök-képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
8.11.2. A tag kizárása:
Az Elnökség bármely tag, vagy társasági szerv kezdeményezésére, legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabály és az Etikai Kódex, vagy a közgyűlés előírásait súlyosan vagy ismételten megsérti. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza, és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárási eljárás során az érintett tagot az Elnökségnek meg kell hallgatni, határozat csak azt követően hozható, ha a tag számára lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A kizárásról az Elnökség írásbeli, indokolt határozatot hoz. Az indokolásnak tartalmaznia kell, a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizárást kimondó határozatot a taggal írásban kell közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat az Etikai Bizottsághoz. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Etikai Bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Etikai Bizottságnak haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli ülését. Az Etikai Bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Etikai Bizottság határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
Ha a kizárást az Elnökség kezdeményezi, úgy elsőfokon a fenti szabályok szerint az Etikai Bizottság, másodfokon a Közgyűlés jár el. Ez esetben az Elnökség és az Etikai Bizottság tagjai a kizárásról szólóközgyűlési döntés meghozatalában nem vehetnek részt. Ha a kizárást az Etikai Bizottság kezdeményezi, úgy másodfokon a fenti szabályok szerint a Közgyűlés jár el, és ez esetben az Etikai Bizottság és az Elnökség tagjai a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalában nem vehetnek részt.
A kizárást kezdeményező – mint a döntésben személyesen érdekelt – a kizárási eljárásban a szavazásokon nem vehet részt.
8.11.3. Az Elnökség az előző pontban szabályozott eljárás lefolytatásával kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az Elnökség írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - az esedékesség lejártát követően, egy éven belül két alkalommal megküldött -írásbeli felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem tesz eleget.
8.11.4. Tagsági viszony felmondása. Ha a tag nem felel meg a tagságra meghatározott feltételeknek, a Társaság a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Elnökség előterjesztésére a Társaság közgyűlése dönt.
8.11.5. Ha a tag tagsági viszonya megszűnik (nem kizárásból adódóan), akkor új belépési nyilatkozat kitöltésével - ajánló tagok aláírásaival -újra beléphet a Társaságba.
8.12. A tagsági viszony szüneteltetése
8.12.1. A tagsági viszony szüneteltetésére vonatkozó kérelmet, a tag írásban köteles bejelenteni, az éves tagdíj megfizetésének határidejéig. A tagsági jogviszony szüneteltetéshez az Elnökség jóváhagyása nem szükséges.
8.12.2. A tagság folytatólagosan maximum 3 évig szüneteltethető (a GYES idejével egyezően).
8.12.3. Aki tagságának szüneteltetése miatt nem fizet tagdíjat, a tagok listájában szüneteltető tagként megjelölve szerepel.
8.12.4. A szüneteltető tag nem vehet részt kedvezményesen a Társaság által megrendezésre kerülő rendezvényeken.
8.12.5. A szüneteltető tagoknak nincs szavazati joguk a Társaság életét érintő kérdésekben, így a Közgyűlésen, egyéb szavazásra bocsátott kérdésekben sem.
8.13. Tagozatok
A tagok szabadon Tagozatokba szerveződhetnek, a Társaság stratégiájának megvalósítása érdekében. A Tagozat megalakulásáról, annak alapítói tájékoztatják az Elnökséget és a tagságot.
8.14. A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg. A Közgyűlés a tagdíj mértékének meghatározása során jogosult kedvezményeket adni a rendes tagságon belül a diák, a nyugdíjas, a gyermekét nevelő és a non-profit szervezetből érkező tagoknak, továbbá jogosult arra, hogy a pártoló és a csoportos tagok vonatkozásában a rendes tagokétól eltérő összegű tagdíjat állapítson meg. A Mester tagok és a csoportos tagok által delegált rendes tagok egyéni tagdíjat nem kötelesek fizetni. A gyermekét nevelő tagnak tekintendő a gyermeke harmadik életévének betöltéséig az a tag, aki a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van.
9. A Társaság vagyona és gazdálkodása
9.1. A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
9.2. A Társaság induló vagyona: hetvenötezer forint, ami a tagok 1992. évi befizetett tagdíjaiból áll.
9.3. A Társaság működésének forrását képezi:
9.3.1 A Társaság induló vagyona,
9.3.2 a tagok által évente fizetett tagdíj, amely belépéskor, illetve a tárgyévre vonatkozóan március 31-ig esedékes. Év közbeni belépés esetén az évi tagdíj arányos része fizetendő.
A Társaság működéséhez szükséges bevételek a következők jelentik:
9.3.3 természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, támogatásai,
9.3.4 a tagok kiegészítő tagdíjai,
9.3.5 a Társaság egyéb bevételei.
9.4. A Társaság az Alapszabályában meghatározott céljai megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
9.5. A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók anyagai - a Társaság honlapján - bárki részére rendelkezésre állnak.
9.6. A Társaság gazdasági tevékenységéről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az Elnök-képviselő a Társaság gazdálkodásáról a Közgyűlés számára beszámolót (mérleget), a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
9.7. A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.8. A Társaság vagyonát céljainak megfelelően használja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget hogyan használja fel.
10. A Társaságra, mint referenciára hivatkozás:
10.1. A természetes személy tagok hivatkozhatnak a Társaságra, mint referenciára.
10.2. Jogi személy tagok a Társasági tagságukra hivatkozást üzleti vagy egyéb referencia céljára szervezetfejlesztőként akkor használhatják, ha az Etikai Kódex és az ODTKR hatálya kiterjed a jogi személy teljes szervezetfejlesztési tevékenységére és az abban érintett összes munkatársára.
11. Egyéb rendelkezések:
A Társaság működésének időtartama határozatlan időre szól.
12. A Társaság megszűnése
12.1. A Társaság, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein kívül megszűnik, ha
a.) a Társaság megvalósította célját, vagy a megvalósítás lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,
b.) a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül a 10 főt nem éri el.
12.2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont, az Alapszabályban meghatározott célra kell fordítani
13. Záró rendelkezés:
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a civil tv., valamint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záradék:
Alulírott dr. Gelei András, mint a SZERVEZETFEJLESZTŐK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA elnök-képviselője igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a korábbi alapszabály 2021. december 2. napján kelt létesítő okiratnak a 2024. április 24. napján meghozott és hatályba lépő legfőbb szervi határozatoknak megfelelően elfogadott egységes szerkezetben módosított létesítő okirat hatályos tartalmának. A létesítő okirat egységes szerkezetben történő módosítására a létesítő okirat 6.1.3., 6.1.4., 6.1.14.-6.1.16., 6.2.1., 6.2.2., 6.2.8., 6.4.1., 8.4.; 8.6.1., 8.12.4., 9.4. és 9.5. pontjaiban bekövetkezett változások adtak okot, amely változások félkövér és dőlt betűtípussal kerültek megjelölésre. Az alapszabály új pontokkal került kiegészítésre, így az alapszabály technikai szempontú módosítására is sor került az alapszabály pontjainak újra számozása útján.
Budapest, 2024. április 22.
dr. Gelei András
Elnök-képviselő